Csarnoképítés cikkek
Acélszerkezetű csarnokok viselkedése tűz esetén
A csarnokok rendeltetésükből adódóan, (gyártó üzemek, raktárak, kereskedelmi- és sportlétesítmények) a nagy terek és nagy fesztávolságok áthidalására készülő szerkezeti megoldások, amiket alapvetően két fő csoportba sorolhatunk a felhasznált anyagokat figyelembe véve: vasbeton és acél szerkezetek. Ebben a cikkben az acélszerkezetű épületek viselkedésével foglalkozunk.
Az acél épület szerkezetek a hő hatására veszítenek a szilárdságukból, kilágyulnak, így a teherbírásuk is csökken. Hasonlóan viselkednek, mintha tűzeset nélkül hirtelen többlet terheket kapnának. Az épület állékonyságát elveszítheti, ha a szerkezet teherbírását meghaladja a rajta keletkező teher. Ezért a legújabb tűzvédelmi felfogás szerint a tűz, mint rendkívüli tehereset jelenik a tervezők munkájában.
Az acélszerkezetű ipari csarnokok szerkezeti kialakítása
Az acélszerkezetű épületek szerkezeti kialakítása a következők szerint csoportosítható:

- Rácsos tartós megoldások
- Hengerelt szelvényből készült szerkezetek
- Párhuzamos övű, vagy változó keresztmetszetű hegesztett szelvényekből készülő szerkezetek
- Vegyes szerkezetek (pl. vasbeton oszlopok, acélszerkezetű tető)
Az épületek tűzvédelme alapvetően a benne folytatott tevékenység és az épületszerkezetek kialakítása alapján változik.
A LINDAB-ASTRON szerkezetek
A LINDAB-ASTRON általában változó keresztmetszetű, egyedileg méretezett hegesztett tartókkal dolgozik. Ezek a szerkezetek az egyedi igények alapján kialakított, optimalizált szerkezetek, amik a lehető legkisebb acélmennyiség felhasználására törekszenek. Éppen ezért magas szilárdságú acél alapanyag felhasználásával készülnek épületeik.

Ennek előnyei:
- Könnyű szerkezetek
- Nagy tervezői szabadság
- Nagy tiszta fesztávok
- Gazdaságos szerkezeti kialakítás
- Gazdaságos, tiszta kivitelezés
- Környezetbarát megoldások
- Esztétikus megjelenés
Az alkalmazott anyagok:
- Az elsődleges szerkezetek az EN 10025 szerinti acélminőségei:
- hegesztett szelvények: S355 J2G3
- melegen hengerelt szelvények: S235 vagy S355
- A másodlagos szerkezet hidegen hajlított, az EN 10147 szerinti acélminősége S350 GD Z275, horganyzottak
- A burkolati lemezek hidegen hengerelt, színre festett acéllemezek, az EN 10147 szerinti acélminősége és névleges vastagsága:
- S 550 GD a 0.55 mm névleges vastagság esetén
- S 350 GD a 0.63 mm névleges vastagság esetén
A szerkezetek tervezése közben a következő fő teheresetekkel kell számolni:
Önsúly
- Járulékos, egyéb állandó terhek
- Hóteher és hófelhalmozódás
- Szélteher
- Daruteher
- Földrengés teher
- Tűz teher
Ezeket a terheket az MSZ ENV 1991-2-1, és az Eurocode-1: a tervezés alapjai, és a tartószerkezetet érő hatások alapján kell felvenni. Az acélszerkezetek tervezése Eurocode-3 alapján történik.
A szerkezetek tűzvédelmi tervezése közben a következő fő szempontokat kell figyelembe venni:
- Szerkezeti állékonyság a kiürítés idejére
- Menekülő útvonalak kialakítása és friss levegővel ellátása
- Tűzcsapok elhelyezése
- Tüzivíz biztosítása
- Füstszakaszok kialakítása
- Automatikus oltóvíz rendszer kiépítése
- Tűz terjedésének megakadályozása
- Szerkezeti megoldásokkal, (pl. részlegesen befogott oszlopok, hogy a falak állva maradjanak, stb.)
- Tűzszakaszok kialakítása
Acélszerkezetek kritikus pontjai tűz esetén
A szerkezetek kritikus pontja a szerkezeti kialakítástól, és annak statikai modelljétől függenek. Például az alábbi ábrán látható karcsú (Eurocode szerint 4-es keresztmetszeti osztályba tartozó szelvények) hegesztett tartókból készülő portál keret burkoló nyomatéki ábrája jól mutatja ezeket a pontokat. Tűz hatására a szerkezet kritikus pontjainál (ahol a legvastagabb a sárga jelölés) várható először, hogy a tartók stabilitás vesztés következtében kihajlanak vagy kifordulnak. Az alábbi ábra szerint ez, a keretsarok vagy a mezőközépen várható.
Acélszerkezetek tűzvédelme
Ma már az acél épületek tűzvédelmére számos megoldás kínálkozik, amik a piaci versenynek és az anyagok fejlesztéseinek köszönhetően egyre gazdaságosabbak:
- Passzív tűzvédelem kialakítása:
- Eltakart szerkezetek (gipszkarton falburkolat, álmennyezet, stb.)
- Szórt cement- vagy gipszbázisú védőrétegek
- Hőre felhabosodó tűzgátló festékek (Dunamenti, Jotun, Nullifire, stb.)
-
Aktív tűzvédelem kialakítása
- Hő- és füstelvezető kupolák
- Spinkler hálózat
- Kézi oltó berendezések

Szerző: Glaser Péter
Fotó és illusztráció: GlaMaNa Kft. Archívum |