AZ ÚJ HUSZÁRIK STÚDIÓ ÁTADÁSA

(2009. 11. 19. Fót)

Huszárik stúdió átadása Fóton.

Vélemények, cikkek az új HUSZÁRIK STÚDIÓRÓL

,,Nagyon remélem, hogy ez a nemzetközi sztenderdeknek is megfelelő, korszerű műterem növeli a MAFILM jelentőségét is. Nagyon szívesen látjuk a nemzetközi produkciókat, de a magyar filmeket is, akár még a televíziósakat is'' - mondta Tolmár Tamás, a Mafilm Zrt. vezérigazgatója.

,,Én sajnos egyszerű ember vagyok, nekem sajnos csak egy fejem van. Abból kinézek, és látom, hogy ez tényleg egy fantasztikus munka, gratulálok mindenkinek'' - mondta viccesen Jancsó Miklós rendező.

,,Azt hiszem, hogy ez bizonyítja a filmszakma legnagyobb erejét. Önmaga tudta pótolni ezt az egymilliárdos kiesést, és ezt tudtuk pótolni, van rá munka'' - hangoztatta Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke.

Az új műterem alapterülete kétszer akkora, mint a korábbié volt, 2000 négyzetméter áll a filmesek rendelkezésére, ezzel a MAFILM legnagyobb stúdiója készült el. Az épület hangszigetelt, 56 x 40 m alapterületű, 17 méter magas, ráadásul fűthető.

A stúdió technikai részleteiről a vezérigazgatót kérdeztük: a fóti gyártóbázis megfelel a nemzetközi sztendereknek, akár reklámfilmet, akár nagy nemzetközi produkciót, akár tévéfilmeket forgatnának itt, hangsúlyozta. A magassága miatt alkalmas a greenbox technikára is. Az acélszerkezetű sound proof műteremben eredeti hangot is lehet venni, emellett hőszigetelt. - Gőzsy Kati

Az új Huszárik-műterem belmagassága megfelel a nemzetközi standardnek, kompromisszumok nélkül alkalmas nagyon magas díszletek építésére és a bluebox technikával készülő filmek forgatására is.

A megnyitó ünnepély

szuperstúdiót húztak fel a leégett helyett

A fóti filmgyártó telepen megnyitotta kapuit a Huszárik Stúdió. Az avatáson ott voltak a filmes szakma neves személyiségei. A kapuk megnyíltak a filmes szakma előtt.

,,Örömtüzekkel nyílt meg a példátlan gyorsasággal újjáépített Huszárik-műterem Fóton'' - B.É.

A színes fényárban úszó stúdió épülete előtt tűzijáték és lángoszlopok fogadták az érkezőket, majd a műterem belsejében a magyar filmtörténet néhány markáns karaktere elevenedett meg.

A Szelíd varázslást adták elő filmstábnak öltözött balettáncosok a stúdió épületében az egybegyűlteknek. Meskó Zsolt rendezése, Huszárik szellemét idézte meg, egyszerre monumentális és játékos formában.

Az épület

Szerkezetépítő: Glamana Kft.

Méretek: Épület hossza: 56 m
Épület fesztáv: 40 m
Épület válmagasság: 17 m

A szerkezet ASTRON típusú, tömörgerincű acél tartószerkezettel készült.

Hatalmas belső tér a nagy méretű díszleteknek. A tetőről függesztett világosító járdák 9,00 és 13,80 méter magasságú járószintekkel a forgató csoportok munkáját segítik elő. A tetőn kialakított horgokkal a reflektorokat tartó ,,Tomcat'' keretek vagy egyéb kellékek felfüggesztése lehetséges. Az épület fűtése, szellőzése, használati világítása a díszletépítés fázisában is nagy komfortfokozatú munkahelyet teremt. A falak és a tető hangszigetelő képessége a több rétegű, és többféle szigetelő anyagnak köszönhetően a legmagasabb elvárásoknak is megfelel.

Huszárik Zoltán (1931-1981)

rendező

Élete

Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja, özv. Huszárik Jánosné sz. Pálinkás Mária egyedül nevelte a rendkívül sokoldalú és tehetséges fiút. A József nevet végleg Zoltánra cserélő diák gimnáziumi tanulmányait Aszódon végezte. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan - a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt - 1952-ben távoznia kellett. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: földműves volt a szülőfalujában, olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban; dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként, világosítóként a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, ugyanakkor több rajzfilm elkészítésében.

1959-ben visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát.

Szakmai élete

Első alkotói termékei rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Az Elégia című rövidfilmje jelentette számára a kiugrást, mellyel 1965-ben elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját.

Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) mindjárt a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Egyik alapítója volt a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának.

Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta, saját filmjeiben is és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor) stb. 1979-ben A piacere címmel mutatták be rövidfilm-összeállítását. Utolsó alkotásában, a Csontváry c. filmben a különcnek tartott festőzseni és a saját művészi portréját és hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.

Ágh István így vall Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."

Filmjei

Játékfilmek, mint rendező

Játékfilmek, mint színész

Tévéfilmek, mint rendező

Tévéfilmek, mint színész

Díjai